Az Országos Erdészeti Egyesület a 156. Vándorgyűlését, 2026. július 23–24-én, a Nyírség szívében, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye székhelyén, Nyíregyházán, mint központi rendezvényhelyszínen rendezte meg, a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. állami erdészeti társasággal, mint házigazdával közösen. Július 23-án, a Vándorgyűlés első napján, a hagyományos Ünnepi Közgyűlés megtartásával indult a kárpáti-medencei magyar erdészek évenkénti szakmai és közösségi találkozójának két napos programja. A közgyűlést és az esti ünnepi vacsorát, baráti találkozót, július 24-én a NYÍRERDŐ Zrt. térségi komplex erdőkezelésének és a nyírségi, hajdúsági, beregi, szatmári tájak kulturális, történelmi, néprajzi értékeinek bemutatását szolgáló terepi programok követték.
Gajdos László miniszter (Élő Környezetért Felelős Minisztérium) felszólalása után, Elmer Tamás az OEE főttkára felkérte Kiss László elnököt (Országos Erdészeti Egyesület), hogy tartsa meg a 156. vándorgyűlés közgyűlése előtt az ünnepi beszédét.
Az alábbiakban az elnöki ünnepi beszédet változatlan formában közöljük.
"Tisztelt Miniszter úr, Államtitkár urak, Képviselő úr, Rektor úr, Polgármester úr, Elnök urak, Hölgyeim és Uraim! Megbecsüléssel köszöntöm vándorgyűlésünk valamennyi résztvevőjét. Tisztelettel köszöntöm tagtársainkat, a határon túlról érkezett tagtársainkat, külföldi vendégeinket. Köszöntöm házigazdánkat, a NYÍRERDŐ Zrt. munkatársait és helyi csoportunk képviselőit.
A Hajdúság, a Nyírség, Szatmár-Bereg erdei tanúsítják, mire képesek az erdészek nemzedékek egymásra épülő munkájával.
Korábbi nyírségi vándorgyűléseinket 1970-ben és 2001-ben a Tisza árvizei tematizálták. Most pedig az évszázad aszálya sanyargat minket. A világ erősen változik körülöttünk.
Egyesületünk 160 éves. 1866 óta szolgáljuk a magyar erdőket. Fejet hajtunk elődeink előtt. Selmecig visszanyúlva gondozzuk emlékezetük minden vonatkozását. A szellemiségük ma is kötelez.
Tudásunkat ápolni, gyarapítani és örökíteni kell, átjárva a társtudományok felé, előretekintve, egyenes gerinccel és összefogásra törekedve.
Mandátuma végén járó elnökségünk ars poeticája is jelmondatunkat idézi: szakértelem, erkölcs és összetartozás. Fókuszunkban áll a tudományos ismeretterjesztés.
David Attenborough, a világ legismertebb természettudós televíziós személyisége inspirálta az élő környezetért felelős minisztérium elnevezését.
Üzenetértékűnek tartom, hogy küldöttgyűlésünk döntése alapján ma Csóka György kollégánk, a hazánkban forgató Attenborough egykori kalauza és segítője veheti át Egyesületünk legmagasabb kitüntetését. Csóka György munkássága a szaktudás összegyűjtésének, gyarapításának és megosztásának példázata.
A Földet az teszi egyedi, és talán megismételhetetlen égitestté, hogy minden zugát átszövi az élet. Ez minden négyzetcentiméterére áll, ahol a víz folyékony és maximális hőmérséklete nem haladja meg a nyolcvan fokot. Így kezdik szerkesztőink ma megjelenő, az erdőtalajokról szóló szaktudásunk füzetének bevezetőjét. Az erdőt egyfajta szuperorganizmusként írják le, mely ezért csak szűkebb, érzékenyebb feltételek között létezhet. Környezetünk, klímánk változásai most ezeket a határokat feszegetik. Mi pedig azért vagyunk, hogy a fenntarthatóságát biztosítsuk.
Hölgyeim és Uraim! Leköszönő elnökként itt csak néhány tényt van módomban felvillantani.
Száz év alatt megdupláztuk a magyar erdők területét. Mára kétmillió hektárnál is több erdő az ország területének ötödét borítja. Az Unióban ez az arány 40%. Ezért nálunk minden, az erdőkkel kapcsolatos anyagi és immateriális társadalmi igény arányosan kisebb területre összpontosul.
Erdeink minősége bizonyítja, hogy erdész-elődeink jól végezték munkájukat.
Egy friss soproni kutatás szerint a magyar erdők ökoszisztéma-szolgáltatásainak értéke évente 1000 milliárd forintos nagyságrendre tehető. Ennek zömét a szénmegkötés, a víz és a levegő minősége, a biodiverzitás, valamint az emberi egészség megőrzése adja. Ez az érték, a természeti tőke a gazdasági mérőszámokban nem jelenik meg, az erdő mégis a társadalom és a gazdaság szilárd ökológiai alapját biztosítja. Ami az alapot biztosítja, az pótolhatatlan.
Az erdő és az erdőtalaj a legnagyobb körforgásos szénraktárunk. A fosszilis tüzelőanyagok ezzel szemben évmilliók óta elzárt szenet juttatnak a légkörbe. Ezért minden köbméter fa, amely fosszilis anyagot helyettesít, elkerült kibocsátás. Feldolgozóiparunk tartós fatermékei pedig egyfajta második erdőként hosszú évtizedekre, évszázadokra raktározzák a szenet, szintén felbecsülhetetlen jelentőségű.
Gondoljunk továbbá a vízre. A víz legerősebb szövetségese az erdő.
Az erdő életéhez szükséges vízmennyiség a fás vegetáció kiterjedésének legfőbb korlátozó tényezője, változó klímában különösen.
Másrészt az erdő kiegyenlítettebbé teszi a vízviszonyokat. Csökkenti a lefolyás szélsőségeit, párolgásával nyáron hűvösebbé, élhetőbbé teszi a környezetet.
Számos településünk vízellátása erdőben eredett forrásokból és patakokból táplálkozik.
A víz az erdő fennmaradásának feltétele, ugyanakkor az erdőhöz való alkalmazkodás és az alkalmazkodó erdőgazdálkodás hozzájárul vízkészleteink jó állapotban tartásához. Itt az Alföld peremén ez különösen igaz. Az erdő tárolja és a tájban tartja a vizet.
A magyar táj markáns változáson esett át az utóbbi évtizedekben is. 1990 óta mintegy 1,4 millió hektár került kivonásra a művelés alól. Lakóövezetekkel, utakkal, ipari létesítményekkel fedtük le termőterületeinket. Lebetonoztuk a jövőt. További több száz ezer hektáron a változó klíma miatt szűnt, szűnik meg a viszonylag hűvös és a lassan felmelegedő huszadik században kialakult művelési, földhasználati rend, illetve annak még a lehetősége is.
Időjárási szélsőségek mindennapjaink részei lettek. A fenyegető tendencia indokolja a már szinte elfeledett módszereket is újjáélesztő tájgazdálkodást. A helyi adottságokhoz, a mikrodomborzathoz, a mikroklímához, a vízrajzhoz és a helyben lakók hagyományaihoz igazodó klímaadaptív, mozaikos földhasználatot, mely a fás vegetációval tartósan megőrzi a táj ökológiai értékeit.
.jpg)
Tisztelt Vándorgyűlés! A változó éghajlat nem tétlenséget, hanem felelős cselekvést kíván. A mintaterületekként lehatárolt területeken kívül nem hagyhatjuk magára az erdőt. Konzervációs szemlélet helyett a társadalom igényei szerint tenni képes stratégiára van szükség.
Egyesületünk részt vállal a programalkotást segítő összefogásban. Ezt tükrözi vezetőségünk, testületeink, bizottságaink és szakmai munkacsoportjaink tevékenysége, folyóiratunkban, digitális felületeinken és a gyakorlatban is.
Aktuális példája a napokban közzétett civil klímatörvény-javaslat, amelynek megalkotásában aktívan részt vettünk. A dokumentum az erdőt a legfontosabb természetes szénnyelők között tartja számon, mely kapacitásának növelése kifejezett cél.
Külön szövegrész foglalkozik az erdőkezeléssel. Mely szerint olyan szabályozásra van szükség, amely támogatja a klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodást, figyelembe veszi a termőhelyi adottságok változását, erősíti az erdő ökológiai ellenállóképességét, és összhangban áll a szénmegkötési, biodiverzitási és vízmegtartási célokkal.
Javasolt az az erdőkezelés, amely a rezilienciát, azaz a rugalmas éghajlati ellenállóképességet egyik kulcsának tekinti.
Minden erdő szolgál közcélokat. Ösztönöznünk kell ebben a magánerdők érdekeltségét, az állami szférában pedig a non-profit irányba indokolt elmozdulni. Mindkét szektorban megkerülhetetlen feltétel a megfelelő szakmai felkészültséggel, gazdasági eszközrendszerrel és erőforrással rendelkező erdőkezelő szervezetek működése.
Emellett szintén elkerülhetetlen egy olyan rendszer megteremtése a vadászatban és annak szabályozásában, amely a természeti területek tűrőképességének szintjére csökkenti, majd garantáltan ott is tartja a nagyvad-létszámot Magyarországon.
A tudásra építő európai gondolat jegyében dolgozunk. Az erdész szellemisége, aki évszázadokban gondolkodik.
Működési elveink továbbra is változatlanok: korszerű, frissülő szaktudás, európai kitekintés, nemzetközi kapcsolatrendszer, a Kárpát-medencei magyar erdész közösségek fenntartása, működő szakmai műhelyek és szakmai közösségépítés.
Szoros együttműködés stratégiai partnereinkkel, a Soproni Egyetemmel, valamint alap- és középfokú oktatási intézményeivel. Környezeti nevelés az európai szintű erdőpedagógiák módszertanából, erdészeti erdeiiskola-hálózatunkra alapozva, Iskolában az Erdő program, vagy éppen az Erdei Vándortábor program. Szakmai kérdésekben szervezünk konferenciákat, online jelenlét magyar és angol nyelven.
Nyitottak vagyunk a konstruktív együttműködésre, és köszönettel vettük Miniszter úr kufárokra vonatkozó megjegyzését.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 160 éves Egyesületünk a világ legrégibb, ma is tevékeny civil erdészeti szervezete.
Működésünk, gazdasági helyzetünk és alapítványaink szolgálata megnyugtatóan rendezett. Négyezer főt közelítő tagságunkkal, helyi csoportjainkkal, szakosztályaink munkájával, megbízható partnerséggel állunk rendelkezésre a Miniszter úr által felvázolt célok végrehajtásában.
A fiatal nemzedékek felkarolását pedig jövőnk zálogának tekintjük.
Köszönet illet minden tagtársat, tisztségviselőt és alkalmazottat munkájáért. Köszönöm partnereink együttműködését és támogatóink önzetlenségét. Kívánok Önöknek tartalmas programot, jó egészséget és sok baráti találkozót.
Jó szerencsét! Üdv az erdésznek!
Forrás: OEE
Fotók: Nagy László/Erdészeti Lapok/OEE
Hírszerkesztő: Nagy László