OEE Szaktudás Füzetek

Az OEE Szaktudás Füzetek kiadványsorozat eddig megjelent részei

(A közvetlen eléréshez és letöltéshez kérjük kattintson az alábbi címekre)

OEE Szaktudás Füzetek 1. - Habitat fák és holtfa az erdőben  (2022)

OEE Szaktudás Füzetek 2. - Erdők a világban, Európában és Magyarországon  (2022)

OEE Szaktudás Füzetek 3. -  Erdő és víz - Erdészeti vízgazdálkodás  (2023)

OEE Szaktudás Füzetek 4. -  Biológiai inváziók az erdőkben  (2024)

OEE Szaktudás Füzetek 5. -  Geomatika az erdészetben  (2025)

OEE Szaktudás Füzetek 6. -  Talaj az erdő alatt  (2026)

OEE Szaktudás Füzetek 1. - Habitat fák és holtfa az erdőben (2022)

Az Erdészeti Lapok 2022. évi júniusi lapszámának tematikus különszámaként, OEE Szaktudás Füzetek című, új egyesületi kiadványsorozat első része jelent meg, Habitat-fák és holtfa az erdőben címmel. A most útjára indított szakmai füzetsorozat egy-egy kiemelt aktuális témakört tárgyal, a kapcsolódó társtudományok elismert szakembereinek legújabb kutatási eredményeit is felhasználva. Az OEE Szaktudás Füzetek a hazai erdőgazdálkodást alapjaiban befolyásoló, gyorsan átalakuló környezeti és gazdasági változások hatásaira kívánja felhívni a figyelmet, miközben szakmai ismeretterjesztő jelleggel és kifejezett személeltformálási céllal kínál megoldási lehetőségeket az erdészeti ágazatot érintő legfontosabb jelenkori és jövőbeni kihívások terén. (A kiadvány az alábbi képre kattintva tölthető le.)

OEE Szaktudás Füzetek 2. - Erdők a világban, Európában és Magyarországon (2022)

Az Erdészeti Lapok 2022. évi decemberi lapszámának jubileumi különszámaként jelent meg az OEE Szaktudás Füzetek című, 2022 júniusában útjára indított egyesületi kiadványsorozat második része, Erdők a világban, Európában és Magyarországon címmel. Az Erdészei Lapok alapításának 160. évfordulóját ünnepelve a Szerkesztőbízottság és az Egyesület vezetősége elhatározta, hogy a sorozat következő füzete a tíz évvel ezelőtt megjelent, a másfél évszázados jubileumra kiadott különszám jelentősen megújított, kibővített, aktualizált folytatása lesz, mely egyszerre szól a nagyközönségnek és az erdész szakembereknek. Tartalma megfrissült és kiegészült. Szükségszerűen tükrözi a változó világot, vázolja az erdők ügyéhez, sokrétű szerepéhez, a fenntartható erdőgazdálkodást érintő kockázatokhoz kapcsolódó legfrissebb ismeretanyagokat. Vezérgondolata az előrelátóan cselekvő erdővédelem és erdőgazdálkodás, ami azoknak az erdőművelési, erdőkezelési, kutatási és oktatási tevékenységeknek az összessége, melyekkel erdeinkben a kárkockázatokat érdemben csökkenteni lehet. (A kiadvány az alábbi képre kattintva tölthető le.)

OEE Szaktudás Füzetek 3. -  Erdő és víz - Erdészeti vízgazdálkodás (2023) 

Az Országos Erdészeti Egyesület 153. Vándorgyűlése alkalmából  „Erdő és víz - Erdészeti vízgazdálkodás” címmel jelent meg a 2022-ben útjára indított OEE Szaktudás Füzetek kiadványsorozat harmadik része, mely az Erdészeti Lapok júniusi lapszámának tematikus melléklete. A kiadvány a jelenkori és jövőbeni erdőgazdálkodás egyik legfontosabb szakmai kérdéskörét, az erdő és víz, erdészet és vízgazdálkodás témáját mutatja be erdész és erdőjáró nem erdész olvasók részére, ismeretmegújító és ismeretterjesztő szándékkal. Az erdő és víz kapcsolatára vonatkozóan Roth Gyula professzor örökérvényű szavait idézhetjük: „Magyarországon az erdőgazdálkodás vízkérdés, a vízgazdálkodás kérdése.” Az idézett gondolat a magyarországi erdei ökoszisztémák fennmaradása (léte, minősége) és fenntartása szempontjából napjainkban egyre fontosabb megállapításnak tekinthető.(A kiadvány az alábbi képre kattintva tölthető le.)

OEE Szaktudás Füzetek 4. -  Biológiai inváziók az erdőkben  (2024)

Az Országos Erdészeti Egyesület 154. Vándorgyűlése alkalmából megjelent a 2022-ben útjára indított OEE Szaktudás Füzetek kiadványsorozat következő, immár negyedik része, Biológiai inváziók az erdőkben címmel, mely az Erdészeti Lapok július-augusztusi lapszámának tematikus különszám melléklete. Ebben a kiadványban a terjedelmi korlátok határain belül igyekeztünk körbejárni a biológiai inváziók témakörét. Bár természetesen a magyar erdőkre koncentráltunk, de szándékosan kalandoztunk el más ökoszisztémák, más országok, sőt más földrészek felé is. Reményeink szerint jól érzékeltettük a biológiai inváziók és hatásaik rendkívüli sokféleségét. Tudni kell azonban, hogy a tárgyaltak csak töredékét teszik ki a hazánkban zajló és várható eseteknek, nem is beszélve a globális képről. A biológiai inváziók között csak elvétve találunk olyan példát, aminek akár csak kis pozitívumát tudnánk említeni. Túlnyomó részük súlyos gazdasági károkat okoz, ökológiai hatásaik pedig sokszor kifejezetten katasztrofálisak.A biológiai inváziókban egy közös biztos van, mégpedig az, hogy szándékos (sok esetben átgondolatlan honosítással) vagy véletlen behurcolással kezdődnek. Azaz emberek „gerjesztik” őket. Ennek megfelelően megelőzni, illetve kezelni is csak ők tudják (tudnák). Az erdészeknek ebben az átlagnál nagyobb felelőssége, feladata, de érdeke is van. (A kiadvány az alábbi képre kattintva tölthető le.)

OEE Szaktudás Füzetek 5. -  Geomatika az erdészetben  (2025)

Az Országos Erdészeti Egyesület 155. Vándorgyűlése alkalmából megjelent a 2022-ben útjára indított OEE Szaktudás Füzetek szakmai és ismereterjesztő kiadványsorozat következő, immár sorozatban ötödik része, Geomatika az erdészetben címmel, mely az Erdészeti Lapok májusi lapszámának tematikus különszám melléklete. A geomatika mint szintetizáló tudomány az elmúlt évtizedekben sikeresen integrálta a korábbi térképezési, földmérési, fotogrammetriai és távérzékelési tudományterületeket. A múlt század közepéig a geodézia nagy alakjai azt mondták, hogy a geodéziában nincs már semmi kutatnivaló, mindent kitaláltak, kidolgoztak. Ehhez képest az informatika és a méréstechnika robbanásszerű fejlődést indított el a geomatika területén is. Új mérési és feldolgozási módszereket tett lehetővé. A fejlődés most sem állt le, a mai napig folyamatos. Ennek mozgatórugói egyrészt informatikai (geoadatbázisok, gépi tanulás, adatelemzés, mesterséges intelligencia), másrészt technológiai (hordozóeszközök, szenzorok, robotizáció) fejlesztések. A geoinformatika paradigmaváltás volt a térképezésben. Digitális térbeli adatbázisokból, szabályok alapján többféle és interaktív térképet (alap, szakági, tematikus) jeleníthetünk meg. A téradatok publikációján kívül lehetővé teszi a digitális térképeken túl térbeli elemzések, összefüggés-vizsgálatok végzését. A geomatika eszköztárát a múltban és a jelenben is kiválóan lehet használni az erdőleltározás, erdőtérképezés területén. Technológiai újításai eddig nem látott részletességű térbeli információkat szolgáltatnak az erdőkről.Korábbi síkbeli faállományszintű térképek helyett, már egyes fák, törzsek, ágak, koronák térbeli szerkezete is modellezhető. A térbeli felbontás mellett fontos az időbeli felbontás is, idősorokon keresztül értékelhetjük a változásokat. Egészen új perspektívát nyit a dróntechnológia, melynek köszönhetően megfelelő időjárás esetén több erdőrészlet felmérhető rövid idő alatt, az eszköz segítségével ortofotó, borított felszínmodell készíthető. A dróntechnológia vadállománybecslésre is használható. Örömteli lenne, ha minden terepi szakember műszerei között ott lenne a drón és a feldolgozó szoftver is. E kiadvány célja a geomatika szintetizált tudományterületeinek bemutatása, rövid történeti áttekintése, az eszközök, műszerek, mérési és feldolgozási technikák alapszintű ismertetése a geomatika iránt érdeklődő erdészek és erdőmérnökök, valamint a társ szakterületek képviselői részére egyaránt. (A kiadvány az alábbi képre kattintva tölthető le pdf. formátumban.)

OEE Szaktudás Füzetek 6. -  Talaj az erdő alatt (2026)

A Földet az teszi egyedi és talán megismételhetetlen égitestté, hogy minden zugát átszövi az élet. Ez minden négyzetcentiméterre igaz, ahol a víz folyékony és maximum hőmérséklete nem haladja meg a 80 fokot. Ha engedünk ennek gondolatkörnek és az erdőt úgy tekintjük, mint egy szuperorganizmust, akkor a talaj szerepe ebben az „élőlényben”kettős: egyszerre anyaméh és emésztőrendszer is, amely a belé hullott magból csemetét, majd faóriást nevel, illetve az elhalt szervesanyagot feltárva visszaadja az erdőnek tápanyagait, az alatta lévő élettelen kőzetet pedig, a benne és arajta élő organizmusok révén bevonja az élet körforgásába. A talaj az ökoszisztéma motorja, ahol a tápelem-forgalommegvalósul, ahonnan az éltető víz belép a növényzetbe és ahol ez a víz eltárolható.Azért is helyes elgondolás a talajt az erdő részének tekinteni, mert együtt fejlődnek. Igaz az, hogy nincsen erdő talaj nélkül, de talaj sincs növény – jelen esetben erdő – nélkül.

A talaj nem más, mint az életre kelt föld. Az erdőtalajok telistelevannak élettel, ami lehetővé teszi, hogy a fák rajtuk és bennük éljenek. Erdeink fenntarthatósága elképzelhetetlen az erdőtalajok fenntarthatósága nélkül. Ez az egyik alap, a jövő sikeres erdőgazdálkodásához.

A talajtan régóta az erdészettudományok egyik meghatározó diszciplinája, amit – teljesség igénye nélkül – olyan kiváló elődök, mint Botvay Károly, Fehér Dániel, Vági István, vagy éppen Járó Zoltán is műveltek. Az ő tudásukra alapozva atágabban értelmezett talajtani tudományok jelentős fejlődésen mentek és mennek keresztül napjainkban is. A felhalmozott tudás (ahogyan az lenni is szokott) azonban további megválaszolandó kérdések hadát hozza felszínre. Bőven van még mit tanulni, kutatni a talajok szénmegkötésével, a talajfaunával, de még sok-sok más résztémával kapcsolatban is.

A talajtan tipikusan interdiszciplináris tudomány. A geológia, a kémia, a fizika, a hidrológia, a mikológia, a botanika, a talajzoológia egyaránt helyet követel benne, hogy csak néhányat említsünk. A Szaktudás füzetek 6. száma ezt igen jól bizonyítja is.

A füzet népes szerzőgárdája a kapcsolódó szakterületek elismert művelőiből áll össze. Együttműködésük – ami esetünkben ebben a füzetben ölt testet – példaértékű. Bizonyítja, hogy egy rendkívül komplex rendszer működésének megértése, csak több, „hagyományosan” elkülönült, de egymással mégis összefüggésben álló részterület szintézise révén lehetséges. Ahogyan igaz ez a talajtanra, úgy az erdészettudományok egészére is

Illés Gábor szerkesztő és
Csóka György sorozatszerkesztő

(A kiadvány az alábbi képre kattintva tölthető le pdf. formátumban.).